A szövés csodálatos mesterség, olyan ősi textiltechnika, melyet szinte minden nép asszonyai és férfiai használtak. A szövött textíliák ruhaként védték az ember testét és hajlékként az egész családot. Meleget és árnyékot adtak. A rajtuk lévő minták őrizték a család lelkét, őseinek történetét. Üzenet ez a felnövekvő nemzedék tagjainak, akik továbbgondolva az évezredes mintákat, beleszőtték a saját életüket is. A szövés elve mindenhol ugyanaz, eszközei azonban sokfélék. Varázslatos szépségű textíliák készülhetnek néhány földbeszúrt karón éppúgy, mint a számítógép vezérelte gépeken. A két véglet között szövőszerkezetek és szerszámok sokasága sorakozik. Sokféleségüket a szövő népek különböző életmódja és az előállított szövetek változatossága eredményezte. A legegyszerűbb szövőszerkezetek egyike a könyvünkben bemutatott karmantyúfa, mégis lehetőséget ad szinte valamennyi szövéstechnika kipróbálására, elsajátítására szövőszékek, és más hely- és pénzigényes eszközök nélkül. Alkalmas arra, hogy a szövés alapjait megtanuljuk, ezért ajánljuk azoknak is, akik még nem tudnak szőni. A gyakorlott szövőket pedig első látásra bonyolultnak tűnő, ősi szövésmódok kipróbálására csábítja. A karmantyúfa henger alakú szerszám, melynek feje és törzse van. Fejénél és talpánál körben kis csapok, vetőszegek. A neve onnan ered, hogy régen hasonló faformákon szőtték a karmantyút, vagyis az érmelegítőt, a csuklómelegítőt, mely a kart és a kézfejet védte a hidegtől. Az erdőben dolgozó favágók viselték. Nagyobb faformán lábravalók születtek. A lábszárvédő alá puha kapcát tekertek és bocskorral vagy papuccsal együtt használták. A csizmához hasonló kapcát meg is talpalták bőrrel vagy vastag nemezdarabbal. Voltak más formájú, például lapos karmantyúfák is. A karmantyúfán henger formájú tárgyak készülnek. Szövés közben körbe-körbe haladunk, és mivel nincsenek szövetszélek, azok egyenetlenségéből adódó hibák itt nem jelentkezhetnek. Csókos Györgyi érdeme, hogy az eredeti karmantyúfát átalakította, játékossá tette. A most már emberi alakra emlékeztető forma alkalmas lett kézre húzható bábok szövésére. Györgyi néni az utóbbi harminc évben tartott kézműves táborokban gyerekek ezreit ismertette meg a bábszövéssel. Könyvünkben arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a karmantyúszövés még sok ki nem használt lehetőséget rejt magában. A kísérletező kedvű szövőket és kézműves szakkörök, tanfolyamok, táborok vezetőit arra bíztatjuk, használják ki ezeket a lehetőségeket, próbálják ki a karmantyúszövést, az alkotás örömét pedig adják tovább tanítványaiknak. Árvai Anikó – Vetró Mihály: Szövés karmantyúfán című könyve postai utánvéttel megrendelhető ide kattintva. 48 oldal, 45 színes, 12 fekete-fehér fotóval, 36 ábrával Ára (Magyarország területén postaköltséggel együtt): 2600 Ft.