Nagyapám Tiszadorogmán született 1905. március 31-én. Földművesként élt Ároktőn.

Kényszerből besorozták még 1938-ban.

Mint katona, 1943 januárjában a Don menti csatákban eltűnt, a magyar hatóság holtnak nyilvánította.

A gyalogságnál szolgált, 13. Hadosztály II. Zászlóalj 5. Században. A tábori posta száma: 29. az általa küldött levelezőlapok szerint.

Levelében ez így áll: csapatteste: 13. II. 5 szd.

Neki szeretnék emléket állítani...

Vica

Az 1943. április 4-én kelt hadseregparancs utolsó bejegyzése így hangzik:

"Az eddig beérkezett harcjelentésekből és egyéb adatokból megállapítom, hogy a 2. magyar hadsereg a téli hadműveletek folyamán becsületét nem vesztette el, hanem sokáig a Don-parton keményen állta a harcot, sőt a hadsereg egyes csapattestei és ennél magasabb kötelékei olyan ragyogó fegyvertényekkel tűntek ki, melyek a régi magyar katonai hírnévhez mindenben méltóak, és felveszik a versenyt bármely hadsereg kimagasló fegyvertényeivel. Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes s.k"

"Úgy érzem, indokolatlanul érte bírálat a magyar csapatok helytállását. A 2. hadsereg vagy 200 ezer katonája doni állásaiban, a dermesztő, mínusz 30-35 fokos hidegben napokig vívta katonailag elképesztően egyenlőtlen küzdelmét. Mikor védőállásaikból kivetették - védtelenül, tüzérségétől megfosztva - , még két hétig, folytatta súlyos utóvédharcát.

Egyes helységek, támpontok nem várt tartása, s a Cramer-hadtest részeinek - leginkább a magyar l. páncélos-hadosztálynak - harcai megakadályozták a szovjet csapatokat abban; hogy stratégiai elképzelésüket teljes mértékben megvalósítsák.

A 2. hadsereg egyéves keleti hadszíntéri tevékenységének tragédiába torkollása, hozzávetőleg százhúszezer honvédjének és munkaszolgálatosának elvesztése súlyos csapást jelentett a nemzetnek. A háborúba kényszerült országot, az első komolyabb véráldozat érte."