A szintetikus színezőanyagok felfedezése előtt csak természetes eredetű festéket használtak. A vegyi úton előállított festékek gyorsan népszerűvé váltak élénk színeik és könnyebb felhasználásuk miatt. A növényi festékek színvilága kevésbé volt élénk, de kellemes színárnyalatok sokféleségét kínálták.

A festés történhetett a szövés megkezdése előtt. Ekkor a fonalat festették, így a belőle készített vászon színes lett, de lehetett festeni az elkészült vásznat is.

Mi is bátran kísérletezhetünk a növényfestéssel.

Erre alkalmas növényeket a konyhában, kamrában is találunk (kávé, tea, hagyma, fahéj, sáfrány). Vásárolhatunk gyógynövényboltban és gyűjthetünk séták, kirándulások alkalmával. A gyerekek biztosan örömmel segítenek.

A legtöbb festékanyagot friss növényből nyerhetjük, de használhatunk szárított növényt is, ha előző nap beáztatjuk.

A növények nem azonos mértékben tartalmaznak festékanyagot. Ugyanaz a színárnyalat szinte soha nem ismételhető meg, ezért mindig egyedi színű fonal, textil készíthető.

A növényekből a festékanyagot főzéssel nyerjük ki. Tartós szín pácolással – azaz a szín rögzítésével – nyerhető. A pác közvetlenül hat a festékre, befolyásolja a kialakítandó színt. Halványabb szín eléréséhez kevesebb, a sötétebbekhez több pác szükséges. A túl sok pác károsíthatja a fonalat.

A pácolást végezhetjük a festés előtt, festés közben, festés előtt és után. A festés előtti pácolással tisztább színeket kapunk, ha festés közben pácolunk, megtakarítunk egy munkafolyamatot. Ha festés előtt és után is pácolunk, erősebb színeket és nagyobb tartósságot érünk el.

Néhány pác: timsó, rézgálic, króm, borkősav, ammónia.

A pácok vegyszerek, néhányuk erős méreg! Felhasználásuk előtt gondosan tájékozódni kell a használatra és tárolásra vonatkozó előírásokról!

Mivel a festés és a pácolás is igen balesetveszélyes, ezért a gyerekek egyedül nem festhetnek, és nem pácolhatnak! A felnőttek mellett természetesen „kuktáskodhatnak”, de soha ne engedjük őket a forró edények közelébe!

A következő három recept alapján bátran kísérletezhetünk a növényfestéssel.

Hagyma

50 g hagymahéj

100 g fonal

A „hagymateát” főzzük 15 percig, tegyük bele a fonalat és hagyjuk benne, amíg kihűl. Erősebb szín eléréséhez maximum egy óráig főzzük együtt a kettőt. Erősebb és tartósabb lesz a kapott szín, ha 15 g timsót teszünk hozzá.

Dió

750 g zölddió burok

450 g fonal

A zöld dióhéjat 30 percig főzzük, majd beletesszük a fonalat úgy, hogy belepje a lé. Erős barna színt kapunk, ha másfél óráig együtt főzzük.

Fenyőtoboz

1000 g fenyőtoboz

150 g fonal

30 percig főzzük a tobozokat, majd tegyük bele a lébe a fonalat. Sötétebb szín eléréséhez főzzük tovább még egy órát. Hársfavirágot is főzhetünk együtt a fenyőtobozzal, így világosabb barna színt kapunk.

A következő táblázatban szereplő növényekhez nagyon könnyű hozzájutni. Mindenki ismeri őket, a gyerekek is tudják gyűjteni. Lássuk a növények mely része használható, milyen festéket nyerhetünk belőle.

A táblázat forrása Landgráf Katalin - Penkala Éva – Szittner Andrea : Nagy szövéskönyv 1. című könyve.