|
Mi a nemez?
Szerző: http://www.yurt.org.yu/nemez/ 2005.02.25. 16:23
 A nemez - összegubancolódott, összetömörített, összepréselt szőr, szövés nélkül készült "szövet".
Készítése ősibb művészet, mint a fonás vagy a szövés. Igazi hazája Közép- és Belső-Ázsia, ahol már i.e. 3000 táján a török és az iráni nyelvű népek mesterfokon űzték készítését. Anyagában legközelebb áll a 19. század elején keletkezett filchez, de míg a filc géppel készül, a nemez kizárólag kézzel. Felületileg hasonlít még a posztóhoz is, de annak az anyaga előzőleg szövött.
A nemez anyaga
Elméletileg mindenféle állat szőréből készíthető nemez. Pl. az angóranyúl, a perzsamacska, a komondor-kutya, a teve, a láma, az alpaka szőre mind alkalmas nemezkészítésre. Sőt, ha megnézzük az Etiópiában, Ghánában, az Elefántcsont-parton, Kamerunban, Kenyában élő férfiak hajviseletét, rájövünk arra, hogy még az emberi haj is megfelelő nemez-alapanyag. A gyakorlatban azonban úgyszólván kizárólag a birkagyapjút, azon belül is a merinó juh gyapját használjuk nemeztárgyak készítésére. Szorult helyzetben (vagy a természetes barna szín miatt), még elfogadható minőségű a cigája juh gyapja is. A hosszú, egyenes szálú racka birka szőrét azonban csak merinóval vagy cigájával keverve lehet használni, de még így is nagyon durva lesz az elkészült tárgy felülete.
Az összenemezelődés folyamata
Erős nagyítás alatt, a különféle állati és emberi eredetű szőrszálak felületén a hal, vagy a fenyőtoboz pikkelyeihez hasonlót fogunk látni. Ezek a pikkelyek lúgos, vagy savas kémhatású meleg vízben felpuhulnak és megnyílnak. Ha ilyen állapotban egy csomó gyapjút elkezdünk nyomkodni, simogatni, kuszálni (ványolni, kallózni), a szálak egyre közelebb kerülnek egymáshoz, a kinyílt pikkelyekkel pedig egyre jobban egymásba kapaszkodnak. Miután a gyapjúszálak felületén visszaállítjuk a semleges kémhatást és megszárítjuk őket, a megnyílt pikkelyek bezárulnak, és olyan erősen egymásba kapaszkodnak, hogy az így keletkezett anyagot, a nemezt, emberi erővel szinte lehetetlen széttépni.
Előkészítő munkákCsak akkor tudunk jó minőségű nemezt készíteni, ha a kiválasztott állat szőrét megfelelően előkészítjük. Lássuk hogyan:
Nyírás, szaggatás, válogatásAz első feladat a nyírás, melyet az állat gazdája évente egyszer, tavasszal, kézzel vagy géppel szokott elvégezni. Ekkor kapjuk a nyers gyapjút, vagy az élő gyapjút. Mivel ebben az állapotában a gyapjú jobbára egy darabban, összetapadva áll, a könnyebb kezelhetőség kedvéért tincsekre szaggatjuk. Ezzel egyidejűleg kiszedjük a benne lévő különféle szemetet, bogáncsot, gallyakat. Ha már kézben van, egyúttal szét is válogatjuk: szín és finomság szerint csoportosítjuk.
MosásHabár eddigre már a durvább szennyeződésnek nagyobb részét eltávolítottuk, gyapjúnk még mindig nagyon piszkos és igen-igen "illatos". Ezért több lében alaposan át kell mosnunk. Először csak hideg, majd langyos, lúgos, szódás vízben áztatjuk. Ezután mosóporos, langyos vízben többször átmossuk, majd langyos és végül ismét hideg de tiszta vízben kiöblítjük.
FestésMivel nemeztárgyainkat a legkülönfélébb díszítésekkel fogjuk még tetszetősebbé tenni, a színes mintákhoz megfelelő mennyiségű színes gyapjúra is szükségünk lesz. Ebben, a mosás utáni állapotában a legjobb, legkönnyebb a gyapjút festeni. A legszebb színeket természetes színezékkel, különféle növényi részek felhasználásával kapjuk. A mesterséges, szintetikus alapanyagú festékekkel viszont sokkal rövidebb idő alatt jutunk eredményre.
SzárításAkár festettünk, akár nem, a kinyomkodott, lecsöpögött vagy kicentrifugázott gyapjút kiterítve, sűrűn forgatva megszárítjuk.
FésülésA tisztára mosott és megszárított (festett vagy festetlen) gyapjút át is kell fésülnünk, hogy szép, bolyhos legyen, mert csak azzal tudunk szépen dolgozni. A fésülést (farkasolást, gyaratolást, gerebenezést, kártolást, dandározást) kézzel (körömpővel, gerebennel vagy tépőszékkel) illetve géppel lehet végezni. A gépi fésülést kártoló- (dandározó-, bolyhozó-) mesterek végzik a kártoló- (dandározó) műhelyekben, kártoló (dandározó) gépeken.
A gyapjú kézzel történő bojhozásának, lazításának van még egy módja, melyet régen a csapómesterek alkalmaztak az ún. íjfa segítségével.
Nemezeléssel készíthető tárgyak
Évezredekkel ezelőtt, nemezből elsősorban felsőruházati cikkeket ( fejfedő, kabát, mellény, cipő, csizma), sátrakat, a sátrakba szőnyeget, (a muzulmánok az imaszőnyegeiket teveszőrből készítették), lovakra, nyereg alá, takarót (nyeregtakarót, vagy ún. izzasztót) készítettek. Többé-kevésbé így van ez ma is.
Nemeztárgyak védelmeA nemez legfőbb ellensége a moly. A moly legfőbb ellensége az ember, ha állandóan használja a molytól megvédendő nemezdolgait. Amelyeket nem tudunk állandóan használni, azokat hetente szellőztessük, rázzuk, keféljük ki. Háromhavonta tegyük 2-3 napra -10° C alatti hőmérsékletre, vagy 2-3 órára 100-200° C hőmérsékletű légkamrába, szaunába. Ha lehetőségünk van rá, kombinálhatjuk is ezt a kétféle "kezelést".
Ha valaki az egyszerűbb, vegyszeres kezelés híve, az Eulan nevű szerrel próbálkozzon.
Nemeztárgyak tisztításaA nemeztárgyak tisztítása megegyezik az összes többi gyapjútárgy tisztításával. Mivel az előállításuk folyamán forró vizet használunk, gond nélkül lehet őket
40°C-on, sőt akár 60°C-on mosni. Klórtartalmú szerek használata nem ajánlott. Mosás után egyenes alapra fektetve, az eredeti (vagy a kívánt) alakra eligazítva hagyjuk megszáradni. Nagyobb tárgyakat (szőnyegeket, kabátokat) legjobb vegytisztítóban, szakemberre bízni. Természetesen, ez a tisztítási mód a legbiztonságosabb minden nemeztárgy esetében.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
